Az Európai Unió mérföldkőnek számító reformot fogadott el menekültügyi és migrációs rendszerében, amely új szabályrendszert hoz létre az érkezők rendezett kezelése, hatékony és egységes eljárások létrehozása, valamint a tagállamok közötti méltányos tehermegosztás biztosítása érdekében. A reform 10 olyan jogalkotási aktust tartalmaz, amelyek a menekültügy és a migráció kezelésének teljes európai keretét átalakítják – írja közleményében az Európai Unió Tanácsa.
Magyarország és Szlovákia vétója miatt késik az egységes uniós állásfoglalás a grúziai külföldi ügynök törvény ellen. Az EU-csatlakozásra váró országban heves tiltakozásokat váltott ki a jogszabály, amelyhez hasonló Vlagyimir Putyin Oroszországában, valamint itthon és a szomszédos államban is hatályos.
Az Európai Unió véglegesen jóváhagyta a tehergépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó törvényt, amely előírja, hogy az EU-ban értékesített új nehézgépjárművek többségének 2040-ig károsanyag-kibocsátásmentesnek kell lennie. Magyarország is támogatta a javaslatot.
Az EU közelgő szén-dioxid-kibocsátási árképzési rendszere a közúti és fűtőanyagokra, a kibocsátáskereskedelmi rendszer 2 (ETS2) az eredetileg vártnál nagyobb áremelkedéshez vezethet – mondták az Euractivnak EP-képviselők. A 2027-ben bevezetendő rendszernél eredetileg azt becsülték, hogy a CO2 tonnánként 45 euró alatt tartja az árakat, ami a dízel vagy a benzin esetében literenként körülbelül 10 centes felárat eredményezne, de most akár ennek a többszöröse is az üzemanyagárakra terhelődhet.
Nem állnak túl jól a magyar vállalkozások a data governence területéhez tartozó folyamatok bevezetésében és használatában, ahogy abban sem, hogy a saját adataikat pénzzé tegyék. Ahogyan a Digital Compliance by Design&Legaltech Konferencián is elhangzott, a kiberbiztonsági jogi környezet átfogó változása is rámutat arra, hogy egyre növekszik a kibertámadások kockázata, és ezek az incidensek nemcsak a nagyvállalatokat érinthetik, hanem a kibervédelemmel kevésbé foglalkozó kkv-kat is.
A 27 tagállam uniós nagykövetei szerdán találkoznak, hogy megvitassák az Oroszország elleni új szankciócsomagot, amellyel leginkább Moszkva cseppfolyósított földgáz (LNG) iparából származó nyereségét vennék célba. Az Európai Bizottság meg akarja akadályozni, hogy az uniós országok az orosz cseppfolyósított földgáz átvétele után újraexportálják azt, ami az első alkalom lenne, hogy Brüsszel az ukrajnai invázióra válaszul lépne fel Oroszország hatalmas gázágazata ellen. Emellett a héliumimportot, orosz pártokat és médiaszereplőket sújthatnak szankciókkal.
Tisztességes EU-Kína kapcsolatokra és egyenlő versenyfeltételekre van szükségünk - ismételte meg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint meg kell védeni az európai gazdaságokat, ha Kína nem biztosít tisztességes piacra jutást - Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke. A Kínával fenntartott kereskedelmi kapcsolatok terén az EU keményebb álláspontja máris a kínai elektromos járművek támogatásának vizsgálatához vezetett, ami júliusra új vámokat eredményezhet – számolt be a Bloomberg.
Az európai védelmi iparnak háborús gazdasági üzemmódba kell kapcsolnia, hogy Európa gyorsabban, többet és közösen állítson elő katonai eszközöket Ukrajna azonnali és hosszú távú támogatására - jelentette ki Thierry Breton belső piacért felelős biztos Brüsszelben, az EU-Ukrajna védelmi ipari fórum egynapos ülését követően hétfőn.
Az Európai Unió az oroszok elleni szankciók következő körének részeként azt tervezi, hogy megtiltaná a politikai pártoknak, agytrösztöknek és más csoportoknak, hogy Oroszországtól finanszírozást fogadjanak el – írja a Bloomberg. Emellett most először az orosz LNG-szektort is célba vennék.
Napjainkban ünnepeljük Magyarország és másik kilenc tagország Európa Unióhoz való csatlakozásának 20. évfordulóját, amely egyben lehetőséget kínál arra is, hogy megvizsgáljuk, hogyan változott a csatlakozó országok gazdasági szerepe az Európai Unióban. Gazdasági szempontból az egyik legfontosabb kérdés a külkereskedelmi kapcsolatok alakulása és a különböző ellátási láncok változása. Vajon a kevésbé fejlett, 2004-ben csatlakozó országoknak sikerült elmozdulni az európai ellátási láncok perifériájáról, erősebben integrálódva ezáltal az Európai Unióba? Ebben a cikkben ezt a kérdéskört járom körül.
Az Európai Unió egyre több vezetője szorgalmazza, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), a 422 milliárd eurós vészhelyzeti mentőalap lépjen túl eredeti szerepén, a bajba jutott gazdaságok megmentésén, és inkább védelmi ipari beruházásokra vagy az orosz agresszióra való szélesebb körű reagálásra szánt olcsó hitelek elosztását tűzzék ki feladatául – értesült a Politico.
A geopolitikai, gazdasági és klímaváltozási bizonytalanság új korszakában Európa előtt álló összes probléma hátterében a vezetés válsága áll. A Sorbonne-on nemrégiben elmondott beszéde alapján Emmanuel Macron francia elnök lehet az a politikus, aki ezt a problémát megoldja, de csak akkor, ha felhagy a megszokott politikai startégiájával.
Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (Centre for European Political Studies, CEPS) új menetrendet javasolt az EU bővítésére, amelynek célja, hogy a kontinens előtt álló geopolitikai, irányítási és politikai kihívásokra megoldást kínáljon. Az Európai Bizottság elé terjesztett terv az államszövetség újabb jelentős keleti bővítését terelné új mederbe, hogy Ukrajna csatlakozása mellett az elhalt, főleg balkáni országokkal folytatott tárgyalásokat is kimozdítsák tetszhalott állapotukból. Az intézményi reform részeként a Magyarország kapcsán gyakran előkerülő vétójogot is elvennék.
Az EU számos kiemelkedően fontos területén teljesen új, egységes szabályozásra tesz javaslatot Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnöke, az Európai Unió egységes piacának reformjára tett munkaanyagában. A dokumentum - amelyet már most nagy figyelem övez - többek között a körforgásos gazdaság, a közbeszerzési gyakorlatok javítása, valamint a köz- és magánberuházások hatékony és eredményes felhasználása ügyében fogalmaz meg előremutató javaslatokat.
Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Párizsban egy titkos vacsorán tárgyalt az EU Kína-politikájáról. A találkozóra néhány nappal Hszi Csin-ping kínai elnök európai látogatása előtt kerül sor, és a két vezető megvitatta a Pekinghez kapcsolódó stratégiai, valamint az EU védelmi és finanszírozási kérdéseit. Mellette viszont kibontakozik egy újabb konfliktus Ursula von der Leyen bizottsági elnök jövőjéről is.
Hazánk immár két évtizede tagja az Európai Uniónak. A csatlakozás makrogazdasági aspektusait vizsgálva elmondható, hogy Magyarországnak az uniós tagság nagyjából annyira meghatározó, mint az embernek a levegővétel. Ugyanakkor az elmúlt húsz év mérlege meglehetősen összetett, felemás képet vetít elénk. A magyar gazdaság a legfontosabb fejlettségi mutatókat tekintve a szűkebb régiós országok körében a második helyen lépett be az EU-ba. Noha a konvergencia az uniós átlag felé folytatódott, annak dinamikája a tabella hátsó felébe sorol bennünket és mögöttünk álló országok előztek (Lengyelország, Románia) vagy értek be minket (Horvátország). Ennek okai elsősorban az országhatáron belül keresendők, hiszen a kedvező relatív pozíció mellett az előző uniós költségvetési ciklusból is temérdek forrást hívhatott le Magyarország.
Ománban ült össze Amerika egyik legnagyobb ellenségével.
Elindul a Keleti Pajzs.
Arról is beszéltek, mit tehetünk ellene.
Nézzük, mi a helyzet a leggyorsabban változó szakaszon.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
